Míg régen a hallás utáni értés ment nehezebben, az utóbbi években az olvasott szöveg értése jelent nagyobb problémát. Vajon miért?

Fontos dolognak tartom, mert függetlenül a tanártól és a tankönyvtől a megfelelő szinten méri a tanulók tudását és objektív visszajelzést ad a munkánkról. Jó érzés megtapasztalni, hogy nálam 90%-ban olyan eredmény születik, mint ahogyan a gyerekeket értékeltem félévkor, és ahogyan állnak a tanév vége felé. Ez azt jelenti, hogy osztályonként csupán 1-2 gyerek teljesít jobban vagy rosszabbul, mint ahogyan a bizonyítványa mutatja.

Érdekes, hogy míg régen a hallás utáni értés ment nehezebben, az utóbbi években az olvasott szöveg értése jelent nagyobb problémát. Vajon miért? Szerintem azért, mert a mai gyerekek nem olvasnak hosszabb szövegeket (magyarul sem), és ez rányomja a bélyegét az idegen nyelvű szöveg értelmezésére is.

Nem értem, ezt a felmérést miért nem javítják központilag, ahogyan a szövegértési és a matematikai kompetenciamérést. Nem is magával a javítással van baj, hiszen az hamar megy – sőt, nagyon is érdekel, ki hogyan oldotta meg a feladatsort –, hanem azzal, hogy minden egyes gyerek minden egyes válaszát nekem kell feltöltenem az elektronikus felületre. A mai világban!

Állítólag minden iskola – a miénk is – megfelelő számítógépparkkal van ellátva, vannak tabletek is kellő számban, és akkor ilyen mérhetetlen pazarlást folytatnak a rengeteg papírral (egy feladatlap 12 oldal), és osztályonként 3 CD-vel (ugyan ki használ már CD-t?).

És ami a legfájóbb: legalább volna elérhető, hogy melyik iskola hogyan teljesített. Míg a „rendes” kompetenciamérés eredményei nyilvánosak, sőt a legkiemelkedőbben teljesítő iskolák rangsora is látható, addig az idegen nyelvi kompetenciamérését sűrű homály fedi. Ugyan miért? Nagyon sajnálom, mert így nem látszik, hol helyezkedünk el az iskolák rangsorában...